Tervezés

Mielőtt bármilyen alternatív energiával kapcsolatos beruházásról döntünk, mindenképpen fontoljuk meg az alábbi lépéseket.

Napjainkban célként megfogalmazhatjuk, hogy olyan házat építsünk, vagy jelenlegi házunkat olyanná alakítsuk át amely, energiafelhasználás tekintetében minél takarékosabb. Természetesen figyelembe kell venni a beruházás nagyságát, fontos az ár/érték szabály betartása ebben az esetben is.
Az alábbi gondolatokkal ennek a célnak az eléréséhez szeretnék segítséget nyújtani.

Az energiarendszer tervezésénél az alábbiakra legyünk figyelembe

A ház alakja

Energiafelhasználás szempontjából egyszerű formájú épületet érdemes építeni. A külső felület és a belső tér aránya határozza meg döntően az energiaszükségletet.
Ha példaként veszünk két épületet aminek azonos az alapterülete, de az egyik egyszerű (pl. téglalap, vagy négyzet), a másik összetett (pl. L-alakú) formájú, a második energiaszükséglete 8-10 %-al nagyobb lesz , mert hiába azonos az alapterületük a külső felület a bonyolultabb forma miatt növekszik.
Egy épület tömörnek számít, ha külső felülete a belső térhez viszonyítva kicsi. Ha növekszik az épület tömörsége, csökken az energiaszükséglet. Olyan épületek, amelyek kiugrókat, kiugró ablakfülkéket stb. tartalmaznak több energiát fogyasztanak, mint az egyszerű épületformák.
A napenergia-hasznosítás szempontjából előnyös a déli fekvés. Nagy, déli fekvésű ablakok hőnyereséggel járnak, és sok fűtési energiát takarítanak meg. A szobák, amelyekben sokat tartózkodunk (nappali, gyermekszoba) legyenek a déli oldalon, a lépcsőház, a tárolóhelyiségek az északi oldalon.
Ikerházak, sorházak: kisebb külső felület kisebb energiaveszteséget jelent. Ezért az iker- és a sorházak „tömörebbek", mint a szabadon álló házak, így kevesebb energiát fogyasztanak.

fűtési rendszerünk

A kialakítandó ill. már kialakított fűtési rendszerünk egyik legfontosabb pillérje takarékossági elemeinknek.
Ügyeljünk rá, hogy alacsony hőmérsékletű fűtési módokat válasszunk, falfűtés, padlófűtés, faincoil, mert ezek energiával történő ellátása jelentősen kevesebb egy hagyományos pl radiátoros rendszer esetében. Alacsony fűtési módoknál elég a hőszivattyúnak, kondenzációs kazánnak 35-45C fokos vizet előállítani, szemben a hagyományos rendszerek 60-80 C fokos vízszükségletével ellentétben.




A falazat anyaga

Több lehetőség van falazatunk anyagára, égetett tégla, Ytong, faházak stb. Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a falazatnak legyen tömege (vastagsága).
A falazat tömegére azért van szükségünk mert pl egy falfűtéses rendszer esetében, télen miután a rendszer leállt még utána is folytatódik az energia leadása mert a falazat mint hőtároló vesz részt a folyamatban.
Ugyanez a helyzet nyáron is a hűtésre használt falfűtés rendszerűnk hatékonysága abban rejlik, hogy a falazatot szintén hőtároló elemként alkalmazzuk, szemben a klímával, amit ha kikapcsolunk azonnal megszűnik a hidegérzet, a falazat még sokáig biztosítja a helység hűtését.
Ezért érdemes odafigyelni a falazatra pl egy porotherm 44 vagy egy Ytong 38-as falazat „k” tényezője kb azonos 0,35 körüli, addig ha ezekre a falazatokra további 5 cm szigetelést helyezünk el akkor ez a szám 0,3 vagy kicsivel alá csökkenthető.
Én az utóbbit javasolnám annak ellenére, hogy a 0,35-ös érték is jónak mondható, bőven szabványon belüli, manapság ezen szigetelési rendszerek, már nem túl drágák és mindenképpen megtérülnek.

A szigetelés

Egy régebbi építésű, vagy 38-as porothermből épült házra nyugodtan rakhatunk 10 cm szigetelést.

Ne csak a falazat szigetelésére koncentráljunk, ne feledkezzünk el, hogy a födémre min 15-20cm szigetelést rakjunk és az aljzatban is ajánlott 10cm szigetelés réteg elhelyezése.

Jó minőségű, szakszerű szigeteléssel sok pénzt lehet megspórolni, és a befektetett összeg 2-3 év alatt megtérül.




A nyílászárók

Gyakorlatilag a falazat, födém, aljzat hármassal beburkoltuk házunkat, de ne feledkezzünk meg a nyílászárókról sem. Min 1,1 k értékű ablakokat helyezzünk el, bár a 0,6k értékű 3 kamrás ablakok is elérhető közelségbe kerültek, míg 5-6 éve 50-100%-al is drágábban árulták őket, addig manapság 15-30% eltéréssel megvásárolhatóak.

Egy rövid példa arra, hogy amennyiben nem megfelelően választottunk hol veszíthetjük el.  
Egy ház hővesztesége:

  • - nyílászárók: 20-40 %
  • - homlokzat, szerkezeti anyagok: 30-40 %
  • - tető, mennyezet: 20-30 %
  • - földszint, alagsor: 10-15 %

szabályozás tervezése

Napjainkban nem szabályozott nem kötelező épületgépész tervet készíttetni.
Nagyon fontosnak tartom, főleg ha egy bonyolultabb rendszer kerül megépítésre, hőszivattyú, napkollektor, szellőztető gép vagy ezek kombinációja. Egy jól megtervezett rendszer tud fűteni és hűteni is. Bízzuk szakemberre.
Egy jól megtervezett épületgépész tervvel sokat nyerhetünk. A már kész terv alapján meg tudjuk versenyeztetni a „szakikat”, akik az esetek többségében megérzésükre „tapasztalatukra” hagyatkozva állítják össze pl hány méter padlófűtéscsövet kell letekerni, bizonyára amikor fejből mondják figyelembe veszik a helyiség tájolását, a szigetelést, a falazatot, a nyílászárókat stb.
A már kész terv alapján a beszállítóinkat is megversenyeztethetjük és nyugodtan alhatunk nem lesz se több se kevesebb szerelvény, szivattyú, vagy szabályozó beépítve rendszerünkbe.