Hőszivattyú

A hőszivattyú olyan fűtőgép, amely a környezeti hőenergiát hasznosítja, emeli olyan hőmérséklet szintre, ami a ház fűtésére már használható. Képes akár -15 C° levegő hőmérsékletből +45 C° fűtővizet előállítani.

Ha először találkozik a hőszivattyú fogalmával, kezdje itt.

A hőszivattyú nem perpetuum mobile, hiszen nem történik más, mint hogy egyik helyről energiát vesz el (pl. a levegőből), és egy másik helyen (a ház fűtési vizének) azt leadja. A folyamat megfordítható, azaz ha az épületet hűteni kell, akkor a hő elvehető a házból, és leadható a környezetnek. A folyamat fenntartásához a hőszivattyú jellemzően 25-35% részben elektromos energiát használ fel.

A hőszivattyúk tehát alkalmasak fűtésre, hűtésre és meleg víz termelésre. Mivel nagyrészt a környezeti energiát hasznosítják (a levegőt, a víz hőenergiáját, geotermikus energiát, a felső talajréteg hőenergiáját) ezért megújuló energiát hasznosító gépeknek tekinthetők.

A hőszivattyúk működése:.

A hőszivattyúk belsejében ún. hűtőgáz van (környezetbarát anyag). Ez az anyag már igen alacsony hőmérsékleten is elpárolog, és ezt még intenzívebben teszi, minél alacsonyabb nyomáson van. Másik fontos tulajdonsága, hogy könnyedén változtatja halmazállapotát, azaz egyszer gáz, aztán folyékony. A hőszivattyú legfontosabb eleme a kompresszor, amely a gáz halmazállapotot elszívja az elpárologtatónak nevezett alkatrészből, összenyomja, és továbbítja a kondenzátor nevű alkatrészbe. Az összenyomás hatására a gáz hőmérséklete és nyomása jelentősen megnő. A forró gáz a kondenzátorban találkozik a fűtővízzel, és azt típustól függően legfeljebb 45-55C° melegíti (fűtés). Ezzel egyidejűleg a hűtőgáz cseppfolyósódik (kondenzálódik), azaz már mint folyadék hagyja el a kondenzátort. Ez a folyadék jut vissza az elpárologtatóba, ahol a környezeti hővel találkozik.

Ahogy említettük, az alacsony hőmérsékletű környezeti hő (pl. levegő) hatására a hűtőgáz újra elpárolog. Az elpárolgás során hőt vesz fel (a párolgás hőelvonással jár). Az elpárolgás igen intenzív, hiszen a kompresszor szívó oldalán a nyomás alacsony. Az újra gáz halmazállapotú hűtőgázt a kompresszor elszívja, összenyomja, és a folyamat folytatódik. Ez a működés egyszerűsített leírása. Gondoljon a hűtőszekrényre! Ott is ugyanez történik! Ha a hűtőszekrényt megnézi hátulról, fekete színű rácsokat lát, ez a kondenzátor, itt fűt a hűtőszekrény. Az elpárologtató a szekrény belseje, a burkolat alatt rejtve. A gép kompresszorát is látja, vagy legalább hallja. Mi történik a hűtőszekrényben? A hűtőszekrény hőt szállít, a belsejéből a környezet irányába. Mi történik a hőszivattyúnál? A hőszivattyú hőt szállít a környezetből a ház fűtése irányába. A folyamat fenntartása persze nem ingyenes. A kompresszort működtetni kell valamivel, és ez az esetek többségében elektromos áram. A hőszivattyú ezért nem ingyenes energia.



Ha Ön most építkezik, könnyű helyzetben van, hiszen olyan fűtési rendszert tervezünk, ami mindig fűthető alacsony hőmérsékletű (általában max. 42 C°) fűtővízzel.

A hőszivattyú megtérül, rendszertől függően ez 10-16 év. És marad még 4-10 év, amikor pénz „termel”. Megtérülés számításaimban számolunk a pénz változó értékével is (annuitásos módszer).

Pontosan azért kell megterveztetni, és hozzáértőkkel dolgoztatni, hogy a rendszernek legyen „gazdája”, aki garanciát vállal a megfelelő (azaz üzembiztos és olcsó) működésért. Mi teljes körű garanciát adunk rendszereinkre!

Áramszünet esetén a gázkazán sem működik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a földgázellátás sokkal bizonytalanabb, mint az áramellátás.