A napelem vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.

A napelemből érkező áramot és feszültséget alakítja át, hogy betáplálható legyen az elektromos hálózatba.

Összefoglaló elnevezése azoknak a gépeknek, amelyek egy alacsonyabb hőmérsékleti szintről a hőt elvonja (azaz lehűti) és ezt a hőt valami másnak átadja (azaz felfűt valamit). Tehát nem történik más, mint az energiát „ellopjuk” valamiből, és az „ellopott” hőenergiát bejuttatjuk a ház fűtésébe.

Miből lehet a hőenergiát kivonni?

  1. levegőből (ezt teszik a levegős hőszivattyúk, és a légkondicionálók ha fűtenek);
  2. talajból (ezt teszik a folyadék-víz hőszivattyúk, amik talajkollektorra kötöttek);
  3. geotermikus szondákból (ezt teszik a folyadék-víz hőszivattyúk, amik geotermikus szondákra kötöttek);
  4. vízből (ezt teszik a folyadék-víz hőszivattyúk, amiknek egy búvárszivattyú szolgáltatja a vizet egy kútból);
  5. hulladék hőből (ipari tevékenység során létrejött, egyébként kidobásra kerülő hőből is lehet energiát „lopni”);

A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal (COP=Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek. Ez az érték természetesen az üzemelési körülményekkel együtt változhat.

Ha például a fenti példát alapul véve a COP 4.0, és a szükséges fűtési teljesítmény 10 kW, akkor a bevitt villamos energiafogyasztás (10 / 4.0) 2,5 kW körül várható. Figyelem, a COP érték tehát pillanatnyi érték, ezért sokkal kevésbé alkalmas energetikai számításokhoz mint az SPF érték!

A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal (COP=Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek. Ez az érték természetesen az üzemelési körülményekkel együtt változhat.

Ha például a fenti példát alapul véve a COP 4.0, és a szükséges fűtési teljesítmény 10 kW, akkor a bevitt villamos energiafogyasztás (10 / 4.0) 2,5 kW körül várható. Figyelem, a COP érték tehát pillanatnyi érték, ezért sokkal kevésbé alkalmas energetikai számításokhoz mint az SPF érték!

Használati melegvíz. Ez folyik a csapból a fürdőszobában és a konyhában.

Előállítása több módszerrel történhet, de napkollektorok esetén tipikus a HMV tároló.

A szakmában elterjedt szóhasználat szerint a puffer tartály a fűtési rendszer tárolója. Megkülönböztethető a HMV tárolótartálytól.

Műszakilag megközelítve ezeknek különböző a belső bevonata (a puffer általában bevonat nélküli), más a hőszigetelésük, más a korrózióvédelmük (puffereknél általában nincs), és egészen más a csonkozásuk is. Ezért zavaró, és nem értelmezhető a puffer melegvíz tartály kifejezés.

A hőszivattyúkhoz használható olcsó áram a Geo tarifa megnevezést kapta.

Jelenleg az Elmü és az Émász területén igényelhető.

Ára bruttó 29 Ft, és napi 20 órában hozzáférhető.

A hőszivattyúkhoz használható olcsó áram a Geo tarifa megnevezést kapta.

Jelenleg az Elmü és az Émász területén igényelhető.

Ára bruttó 29 Ft, és napi 20 órában hozzáférhető.

Az előremenő vízhőmérséklet a legnagyobb hidegben sem haladhatja meg a 45C° hőmérsékletet.

Tipikusan ilyen fűtés a padlófűtés, a falfűtés, de fancoil készülékek is jól működhetnek ilyen előremenő hőmérséklettel is.

Olyan radiátor, amely burkolattal ellátott, és egy több fokozatban állítható ventilátorral van kiegészítve.

Nagy előnye, hogy fűtésre és hűtésre is használható, és egységnyi hőmennyiség leadásához kisebb helyet foglal el, mint egy radiátor, ezenfelül sokkal több módon elhelyezhető, mint egy radiátor.

Hőelnyelő lemez, ez a lemez nyeli el a napsugarakat, ami által fölmelegszik.

Anyaga réz vagy alumínium, medencefűtő kollektoroknál műanyag.

A felületre jutó energia ekkora hányadát nyeli el az abszorber.

Az elnyelt energia ekkora hányadát veszíti el az abszorber.

Ez az anyag megakadályozza, hogy az abszorber lemez, sugárzás útján hőt veszítsen.

A vákumcső hivatott arra, hogy az abszorber lemez hővezetés útján hőt veszítsen.

Nem alkalmas arra, hogy megakadályozza az abszorber lemez hősugárzással történő hőveszteségét.

Működési elve a termoszéval azonos, azaz egy duplafalú, lezárt üveg megakadályozza a belsejében lévő anyag (a felmelegedett abszorber) kihűljön.

A napkollektor a napsugárzást elnyeli és hővé alakítja.

Lehet sík, vagy vákumcsöves.

A síkkollektor elemei a kollektor háza, az abszorber lemez, a csővezeték, mely lehet csőkígyós vagy osztó-gyűjtős.

A nyílászárók élei mentén mért hőveszteség.

A gázkészülék a földgázt elégetve ún. égésterméket bocsát ki magából. Ez az égéstermék sok összetevő mellett vízgőzt is tartalmaz.

Ez a vízgőz olyan rejtett energiát foglal magában, amit a hagyományos készülékek nem tudnak hasznosítani és felhasználatlanul a kéményen, ill. égéstermék-elvezető rendszeren keresztül a szabadba távozik.

Por és pollenmentes friss levegőt biztosít a helyiségekben, megszünteti a párásodást, nem alakul ki penészedési lehetőség, jelentősen csökkenti fűtésszámlánkat, évente akár 1 hónapot is spórólhatunk.

Fűtési szezonban a távozó levegő hőenergiájának 60-70%-a is visszanyerhető